Európai Uniós Sajtószemle, 2023. 11. 06 - 13.

2023.11.13

Szuverenitás Konferencia

A mai napon rendezik a Szuverenitás Konferenciát, melynek fókuszában a magyar nemzeti szuverenitásért vívott küzdelem áll. Az eseményen bemutatásra kerülnek az Európa Projekt-kutatás legfrissebb eredményei, három kulcsfontosságú területre összpontosítva: az EU jövője, gazdaság és energia, külpolitika. A konferencia továbbá alkalmat ad a Századvég 30. évfordulójának megünneplésére is. Századvég

Magyarország

Novák Katalin magyar köztársasági elnök Brüsszelbe utazott, ahol látogatást tett Fülöp belga királynál, az Európai Parlament elnökénél és a NATO főtitkárnál. Továbbá, találkozott Belgiumban élő magyarokkal és belga befektetőkkel. Sándor-palota

Orbán Viktor magyar miniszterelnök tavaly még azt remélte, hogy egy kemény jobboldali páneurópai mozgalom élére állhat. Az ukrajnai háborúval és Svédország NATO-felvételével kapcsolatos mély megosztottság azonban nem kedvez a törekvéseinek. A lengyel kormányzó Jog és Igazságosság párt – Orbán Viktor Fidesz pártjának régi partnere az EU-val vívott harcokban - a múlt hónapban elveszítette az általános választásokat. Bár Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke osztja a magyar miniszterelnök nézeteit a kulturális kérdésekről és a nemzeti szuverenitásról, azonban elhatárolódik Magyarországtól az ukrajnai invázióra adott Kreml-barát válasza miatt. The New York Times

A jövő évi magyar európai uniós elnökség egyik legfontosabb célkitűzése Románia schengeni csatlakozásának előmozdítása lesz, amennyiben erre addig nem kerül sor - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Bukarestben. A tárcavezető a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével, Kelemen Hunorral tartott megbeszélését követően hangsúlyozta, hogy a kormány stratégiai jelentőséget tulajdonít a két ország közötti együttműködésnek. ,,Ennek a stratégiai együttműködésnek a legfontosabb bázisát, erőforrását az Erdélyben, Székelyföldön élő magyar nemzeti közösség jelenti"- szögezte le. Azt is elmondta, a kormány az RMDSZ-nek szurkol a jövő évi négy romániai választáson. Ma Magyarország második legfőbb exportpiaca Románia, és a belépéssel még szorosabbá válhatna a gazdasági és kereskedelmi együttműködés. Ezáltal automatikusan megnyílna 10 új határátkelési pont is a két ország között, ami nagy segítség lenne a helyi magyar közösségnek az anyaországgal való kapcsolatok fenntartásában. Kormány.hu

Szijjártó Péter csütörtökön Guatemalába látogatott. ,,A nemzetközi liberális mainstream nyomásgyakorlásával szemben Guatemala és Magyarország együtt áll ki a keresztény értékek, a hagyományos családmodell védelme érdekében, és együtt lépünk fel az illegális migráció nyomásgyakorlásával szemben" - tette hozzá a külügyminiszter. Magyarország gazdasági együttműködése egyre aktívabb Guatemalával, a tavalyi évben Magyarország kereskedelmi forgalma a duplájára emelkedett és elérte a 7 millió dollárt, ami természetesen egy rekordot jelentett. Elsőként a guatemalai gazdaság fontos szereplőivel, köztük vállalatvezetőkkel ült le Szijjártó egyeztetni annak érdekében, hogy a magyar cégek megtalálják számításaikat a dél-amerikai piacon. Kormány.hu

Magyarország úgy döntött, hogy újraépíti a kapcsolatait, az együttműködését Venezuelával, hogy ebből hazánk minél többet profitálhasson - jelentette ki Szijjártó Péter pénteken Caracasban. Rámutatott, hogy az ország rendelkezik a világ legnagyobb kőolajkészletével, és a magyar technológiák javíthatnak a kitermelés hatékonyságán, ezért a látogatásra elkísérték a Mol képviselői is. Emellett - mint tájékoztatott - Venezuela növeli a földgázkitermelését is, és erős az európai érdeklődés az LNG importja iránt, ezért az MVM képviselői is jelen vannak, akik szakmai egyeztetéseket kezdtek a behozatal lehetőségeiről. ,,Azt szorgalmazzuk, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan, az Európai Unió is lazítson a Venezuelával szembeni szankciós intézkedéseken" - jelentette ki. Ennek kapcsán pedig érintette, hogy már sikerült elérni az EU-szankciók felülvizsgálati időszakának fél évre csökkentését. A tárcavezető leszögezte, hogy Budapest és Caracas hasonló állásponton van az ukrajnai háború ügyében is, és ez egybeesik a globális többség álláspontjával is. Kormány.hu

Nemzetközi Földgázkonferencia panelbeszélgetés

Fontos megállapodásokat kötött Szijjártó Péter román kollégájával, Sebastian Burdujával. Tájékoztatása szerint megegyeztek, hogy tovább növelik a két ország közötti földgázösszeköttetés kapacitását, hogy Magyarország minél nagyobb mértékben hozzá tudjon férni a feltárás alatt lévő fekete-tengeri román mezőből kitermelendő gázhoz. A két ország közösen megkezdi egy új villamosenergia-összeköttetés előkészítését. A kivitelezésig Magyarország továbbra is szállíthatja Románián keresztül a paksi atomerőmű működtetéséhez szükséges nukleáris fűtőanyagot, amely Oroszországból komppal érkezik Bulgáriába, ahol azt vonatra rakják és Románián keresztül hozzák Magyarországra. Kormány.hu

A múlt hónapban Bulgária új adót vetett ki az EU-ba irányuló gázexportra. A lépés ellenérzéseket váltott ki Bulgária szomszédaiból. A bolgár elnök a legfelsőbb bíróságtól kérte az adó jogszerűségének felülvizsgálatát. Politico Europe

Szijjártó Péter a Romániai Nemzetközi Földgázkonferencia panelbeszélgetésén élesen bírálta az orosz gáztranzit költségeinek Bulgária általi megemelését, amely szavai szerint veszélybe sodorhatja a Török Áramlaton keresztül érkező ellátástól függő Magyarország és Szerbia biztonságos ellátását. ,,Komolyan kellene venni az európai vitákban gyakran említett szolidaritást. Egyetlen EU-tagállamnak sem kellene veszélybe sodornia egy másik ország energiaellátásának biztonságát" - figyelmeztetett. Szijjártó Péter rámutatott, hogy a hazai termelés mindössze 1,5 milliárd köbmétert tesz ki évente, ami azt jelenti, hogy 8,5 milliárd köbméternyi importra van szükség. Elmondta, noha a kormány sok pénzt fektetett az importmennyiségek bővítését lehetővé tevő fejlesztésekbe, ez nem megoldás, ha a szomszédos ország kimenő kapacitásai továbbra is korlátozottak. Kormány.hu

Ukrajna

Az EU nem kezdhet tagsági tárgyalásokat Ukrajnával - mondta Orbán Viktor miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy ez Magyarország ,,egyértelmű álláspontja" a kérdésben. Az uniós országok vezetőinek december közepén kell dönteniük arról, hogy elfogadják-e a Bizottság ajánlását, amely szerint Kijevet felkérik a tagsági tárgyalások megkezdésére, amint teljesíti a végső feltételeket. Bármely ilyen döntéshez a blokk 27 tagjának egyhangú döntésére van szükség. Reuters

,,Mivel az Európai Bizottság szerint sem teljesítette Ukrajna a tagjelöltséghez szabott feltételeket, ezért mi semmilyen továbblépést nem tartunk időszerűnek az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalások tekintetében" - reagált Szijjártó Péter szerdán Lisszabonban az Európai Bizottság friss bővítési csomagjára. ,,Ukrajnával most tehát a háború jönne be az Európai Unióba, amit nyilvánvalóan nem akarunk, nem akarhatunk" - fogalmazott. ,,És természetesen mi, magyarok továbbra is elvárjuk, hogy Ukrajna visszaadja a kárpátaljai magyar közösségnek mindazokat a jogokat, amelyekkel 2015-ben már rendelkezett" - emelte ki. Valamint üdvözölte, hogy Georgia megkapta a tagjelölti státuszt, amit szavai szerint már jóval korábban meg kellett volna kapnia, vagyis az EU ezzel gyakorlatilag csak a korábbi adósságát törlesztette.  Kormány.hu

Nem most van az ideje elnökválasztást tartani Ukrajnában, mert azok csak Oroszország számára előnyösek – jelentette be Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök. Az ukrajnai elnökválasztást jog szerint 2024 márciusában tartják, de az alkotmány gátolja, hogy hadiállapot idején tartsák meg őket. Zelenszkij nyáron 5 milliárd dollárra becsülte a választások megrendezésének költségét, hangsúlyozva, hogy nem fogja a pénzt hitelből fedezni, vagy elvonni a fegyvervásárlásoktól. Euronews

Szlovákia új kormánya elutasította azt a korábban kidolgozott tervet, hogy rakétákat és lőszereket adományozzon Ukrajnának. A segélycsomag 140 KUB légvédelmi rendszerű rakétát, több mint 5000 darab 125 mm-es ágyú lőszert és 4 millió darab kézifegyverlövedéket tartalmazott az ügyvezető kormány által a múlt hónapban történt hatalomátadás előtt előterjesztett megállapodás szerint, most ezt utasította vissza az új Fico-kormány. Reuters

Bővítés

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a jogállamisági reformok teljesítéséhez kötve kezdődjenek csatlakozási tárgyalások Ukrajnával és Moldovával. Erről az Európai Bizottság biztosi testülete döntött Brüsszelben. A döntés értelmében Grúzia tagjelölti státuszt kap, Bosznia és Hercegovinával pedig akkor indulhatnak meg a tárgyalások, ha megfelelő szintet ér el az ország felkészültsége. A Bizottság leginkább a korrupció elleni harcban, az oligarchák elleni fellépésben és a kisebbségek jogainak rendezésében vár el lépéseket Kijevtől. Euronews

Az Európai Bizottság elfogadta a 2023-as bővítési jelentéseket. Ezek a jelentések alaposan megvizsgálják az Európai Unió tagjává válni kívánó országok által elért eredményeket. A legfontosabbak közé tartozik a Bizottság ajánlása a csatlakozási tárgyalások megkezdésére Ukrajnával és Moldovával. Hasonló ajánlás született Bosznia-Hercegovina esetében is, azzal a feltétellel, ha az ország megfelel bizonyos kritériumoknak. Georgiának viszont tagjelölt státuszt kellene adni. Ukrajna, Moldova és Georgia most szerepel először az értékelésben, miközben a következő tagjelölt országokkal kapcsolatban is frissítéseket adtak ki: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Törökország. A jelentések az uniós tagsághoz szükséges alapvető reformok végrehajtásában elért eredményekre összpontosítanak. Emellett tanácsokat adnak a jövőbeli reformprioritásokkal kapcsolatban is. Európai Bizottság

Migráció

2023-ban eddig több mint 145 000 ember szállt partra Olaszországban, szemben a 2022-es év hasonló időszakában regisztrált mintegy 88 000 emberrel. Az olasz kormány a migrációs nyomásra válaszul központokat építene Albániában a partra szállni próbáló menekültek fogadására. Az intézmények kezdetben mintegy 3000 embert fogadnának, amikor 2024 tavaszán megnyílnak, és az olasz vezetés reményei szerint ezután a kapacitásukat évi 36 000 migráns elszállásolására tudják majd növelni. Ez a program az első példa arra, hogy egy nem uniós ország fogad be migránsokat egy uniós ország nevében, és része az illegális bevándorlás visszaszorítására irányuló, az egész blokkra kiterjedő törekvésnek. Reuters, Reuters

Olaf Scholz kancellár megállapodott Németország 16 tartományának vezetőivel egy szigorúbb migrációs politikáról és a menekültek új finanszírozásáról. A kormány olyan intézkedésekben állapodott meg, amelyek megkönnyítik a bevándorlók kitoloncolását, és amelyekkel az országot eleve kevésbé vonzó célponttá kívánják tenni. A jövő évtől kezdve menekültenként 7500 eurót fizet a tartományoknak és az önkormányzatoknak, valamint 2024 első felében 1,75 milliárd eurós előleget fizet. A hatóságok mintegy 1 milliárd eurót akarnak megtakarítani a menedékkérőknek járó juttatások csökkentésével, például azzal, hogy megduplázzák azt az időtartamot, amíg a menedékkérők megkapják a teljes szociális ellátást. Reuters

Németország

Németország megerősíti hadseregét, hogy az elrettentés és a kollektív védelem gerincévé váljon Európában - ígérte a német védelmi miniszter. A 19 oldalas dokumentum részletezi, hogy mit jelent a ,,Zeitenwende" - az Olaf Scholz által az ukrajnai orosz invázió után 2022 februárjában bejelentett nagyszabású politikai fordulat - a Bundeswehr működésére nézve. Németország tavaly 100 milliárd eurós különalapot hozott létre modern fegyverek vásárlására, és ígéretet tett arra, hogy 2024-től eléri a NATO által kitűzött célt, miszerint a nemzeti GDP legalább 2%-át védelmi kiadásokra kell fordítani. Reuters

Portugália

Egy lehallgatási jegyzőkönyvben bukkant fel a kormányfő, António Costa neve, miközben, akiket lehallgattak, nem róla, hanem a gazdasági miniszterről beszéltek, akit António Costa Silvának hívnak. Erre a hibára a lehallgatottak egyike hívta fel az ügyészség figyelmét, amikor kihallgatták. A hírt a legnagyobb portugál hírügynökség, a LUSA közölte. A miniszterelnök kedden mondott le, miután megtudta, hogy a neve felmerült a sines-i lítium-, hidrogén- és adatközpont-üzletekkel kapcsolatos ügyészségi vizsgálatban. Az államfő elfogadta a kormányfő lemondását, feloszlatta a parlamentet, és előrehozott választásokat írt ki március 10-ére. Euronews, Euronews

Oroszország

Vlagyimir Putyin idei utolsó jelentős politikai nyilatkozatának a nemzeti konzultációval egybekötött nemzetközi sajtóértekezletet tekinti, amelyet december 14-re tervez a Kreml. Az államfői közvetlen vonal utoljára júniusban működött, nagy sajtótájékoztató pedig 2021 decemberében volt. Az ukrajnai háború alakulása mellett az elnöknek nagy eséllyel további kellemetlen kérdésekre kell majd választ adnia, például a gazdaság állapota, a magánszemélyek devizakorlátozásáról, az importcikkek széles skálájának tilalmáról, a polgári légiközlekedés állapotáról, vagy arról, hogy az orosz adósok immár 47%-a nem képes fizetni törlesztőrészleteit. Euronews

Gazdaság

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra figyelmeztet, hogy a Hamász és Izrael háborúja felpörgeti az inflációt, miközben a központi bankok folytatják a küzdelmet annak leállításáért. Az IMF jelentése szerint Európában az infláció várhatóan fokozatosan csökken. A fejlett európai gazdaságokon belül a szolgáltatásorientált gazdaságok gyorsabban talpra állnak, mint a viszonylag nagyobb feldolgozóipari ágazatokkal rendelkezők. A reáljövedelmek előre jelzett fellendülése és a "még mindig erős munkaerőpiacok" lassítani fogják a dezinfláció ütemét. A legtöbb ország várhatóan nem éri el az inflációs célokat 2025 előtt. Euronews, IMF, IMF, IMF

Az Európai Parlament és az EU Tanácsának tárgyalói pénteken késő este megállapodtak a blokk jövő évi költségvetéséről. A megállapodás értelmében a költségvetés 189,4 milliárd eurós kötelezettségvállalást tartalmaz 2024-re. Az uniós törvényhozók elmondták, hogy az Európai Bizottság költségvetési tervezetén felül további finanszírozást biztosítottak a Parlament egyes célkitűzéseihez, például a humanitárius segítségnyújtáshoz, a blokk K+F programjához, a Horizont Európa programhoz és az Erasmus csereprogramhoz. Politico Europe

Olaf Scholz német kancellár támogatásáról biztosította Nadia Calviño spanyol miniszterelnök-helyettest, hogy jövőre átvegye az Európai Beruházási Bank vezetését. Németország nyilvános támogatása Calviño számára hátrányt jelent a másik nagy esélyesnek, Margrethe Vestagernek, az Európai Bizottság dán ügyvezető alelnökének, aki fizetés nélküli szabadságot vett ki uniós állásából, hogy indulhasson az EBB posztjáért. Olaszországból, Lengyelországból és Svédországból is vannak jelöltek. Politico Europe

Spanyolország

Pedro Sánchez, Spanyolország miniszterelnöke, egyezséget kötött a katalán szeparatisták amnesztiájának meghosszabbításáról, cserébe a politikai támogatásukért. Sánchez a múlt héten írta alá a vitatott megállapodást, miután a katalán szeparatista Junts párt támogatásáról biztosította a miniszterelnök Spanyol Szocialista Munkáspártját (PSOE) az új kormány megalakításához. A megállapodás amnesztiát biztosít azoknak, akiket Katalónia 2017-es Spanyolországtól való elszakadási kísérlete miatt ítéltek el. Korábban Sánchez azt mondta, hogy soha nem írna alá hasonló egyezményt, ezért ez a lépése különös felháborodást váltott ki az országban. Az elmúlt napokban tüntetők ezrei vették körül dühösen a Szocialista Párt madridi székházát. The New York Times, Politico Europe, Reuters

Szerkesztette: Bata Andrea, Kocsis Adél, Szatmári Zita, Virágh Anna

HEAD PTE

HEAD PTE - Diákszervezeti weboldal
Minden jog fenntartva 2023
Az oldalt a Webnode működteti Sütik
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el