Európai Uniós Sajtószemle, 2023. 10. 16 - 23.

Kiemelt

1956. október 23-án Budapesten az egyetemi diákság felvonulásával kezdődött a szovjet megszállás és a kommunista elnyomás elleni felkelés. Idehaza az 1980-as évek végén, a rendszer gyengülésével párhuzamosan kezdett '56 valódi története nyilvánosságot kapni. Október 23-a jelképpé válását jelzi, hogy 1989. október 23-án az akkori megbízott államfő, Szűrös Mátyás a Parlamentnél összegyűlt százezres tömeg előtt kiáltotta ki a III. magyar köztársaságot. Az új, demokratikusan választott Országgyűlés nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át az 1991. évi VIII. tv. alapján, amelyet a 2012-es Alaptörvény is megerősített. Kormány.hu

Magyarország

Orbán Viktor Pekingbe látogatott, hogy részt vegyen az ,,Egy övezet, egy út" kezdeményezésről szóló fórumon. Hszi Csin-ping kínai elnök szerint a magyar miniszterelnök ,,barátja" Kínának, és a két nemzetnek mélyítenie kell a kapcsolatokat. ,,Ön aktívan támogatta az Egy övezet, egy út közös építését, és hozzájárult az együttműködés magas színvonalú fejlesztésének előmozdításához" - mondta Hszi Orbánnak. Reuters

Rendkívüli videokonferenciát tartottak az uniós állam- és kormányfők, az első alkalommal azt követően, hogy kitört a fegyveres konfliktus Izrael és a Hamász között. A másfél-két órás megbeszélés célja az volt, hogy az uniós vezetők megtalálják a közös hangot és a közös üzenetet a közel-keleti eseményekkel kapcsolatban. A magyar miniszterelnök ebben az időben Kínában volt; Magyarországot - Orbán Viktor kérésére - Karl Nehammer osztrák kancellár képviselte az ülésen. hvg.hu

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor kedden megerősítette elkötelezettségét a kétoldalú kapcsolatok mellett. ,,Annak ellenére, hogy a mai geopolitikai körülmények között a kapcsolattartás és a kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei nagyon korlátozottak, mégis csak elégedettségre adhat okot, hogy számos európai országgal fenntartjuk és fejlesztjük kapcsolatainkat. Az egyik ilyen ország Magyarország" - mondta Putyin. Reuters

Magyarország ezen a télen fokozott mennyiségben fog orosz gázt vásárolni - közölte a Gazprom orosz állami energiaipari óriáscég annak ellenére, hogy Nyugaton egyre több kritika éri, miszerint a megállapodás az ukrajnai háborút finanszírozza. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója az állami televízióban vasárnap úgy nyilatkozott, hogy jelentős további mennyiségek érkeznek a magyar piacra, idén már 1,3 milliárd köbméter gázt szállítottak Magyarországra a meglévő szerződéseken felül. Politico Europe

A NATO-tagállamok és Svédország nagykövetei csütörtökön Budapesten találkoztak, hogy megvitassák a Magyarország és Oroszország kapcsolatainak elmélyülése miatti növekvő aggodalmukat - közölte az amerikai nagykövetség az AFP-vel. Orbán Viktor miniszterelnök szoros kapcsolatokat ápolt a Kremllel még azután is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022 februárjában megindította Ukrajna lerohanását. A két vezető kedden Pekingben találkozott először azóta, hogy Moszkva megkezdte offenzíváját. Ez volt a csütörtöki nagyköveti találkozó fő témája - közölte az AFP-vel az amerikai nagykövetség szóvivője. The Straits Times

Izrael – Palesztin konfliktus

Az izraeli hatóságok tegnap közölték, hogy kibővítik azt az államilag finanszírozott tervet, mely szerint további 14, a libanoni határ közelében fekvő faluból evakuálják a lakosokat. Szíriában és Ciszjordániában végrehajtott csapások fokozták a regionális konfliktus kiszélesedésétől való félelmet. Az Ciszjordániában Izrael légicsapást hajtott végre Dzsenin városában egy mecset alatti földalatti ,,terrorista tábor" ellen. Az izraeli hadsereg szerint a Hezbollah támadásai civil és katonai áldozatokat követeltek. New York Times

Az amerikai hadsereg közölte, hogy több rakétavédelmi rendszert küld a Közel-Keletre, válaszul az Irán és szövetségesei részéről érkező ,,eszkalációra", akik szélesebb körű háborúval fenyegetnek a térségben. A Biden-kormányzat azt tanácsolta Izraelnek, hogy halassza el a szárazföldi inváziót, remélve, hogy így időt nyerhet a túsztárgyalásokra, és több humanitárius segélyt juttathat el a palesztinokhoz, amerikai tisztviselők szerint. The New York Times, The New York Times

Hétfőn a Biztonsági Tanács elutasította az oroszok által kidolgozott, azonnali tűzszünetet követelő határozatot, amelyet az ENSZ BT három állandó tagja (az Egyesült Államok, Franciaország és az Egyesült Királyság), továbbá Japán sem fogadott el. Euronews

Az USA megvétózta a Biztonsági Tanács határozatát, amely ,,humanitárius szünetet" rendelt volna el, hogy életmentő segélyeket juttathassanak el a Gázai övezetben élő millióknak. 12 ország támogatta a csomagot (Albánia, Brazília, Kína, Ecuador, Franciaország, Gabon, Ghána, Japán, Málta, Mozambik, Svájc, Egyesült Arab Emírségek), az USA ellenezte, Oroszország és az Egyesült Királyság tartózkodott. Washington kifogása, hogy a határozat szövege nem tett említést Izrael önvédelmi jogáról, amit az ENSZ Alapokmányának 51. cikke biztosít minden nemzetnek. UN News Centre Twitter

Az Európai Bizottság megháromszorozza a Gázának nyújtott humanitárius segélyt, miközben az EU-ra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy egységes politikát alakítson ki az izraeli-gázai válsággal kapcsolatban. Az EU végrehajtó szerve a döntéssel 25 millió euróról 75 millió euróra növeli a Gázának nyújtott humanitárius támogatást. Euronews

Négy EP-frakció is Várhelyi Olivér elmozdítását követelte Ursula von der Leyentől, azonban a magyar biztost az Európai Bizottság elnökéhez írt nyílt levélben biztosította támogatásáról az Európai Zsidó Szövetség. A szervezet ezzel kiáll amellett, hogy Várhelyi a Hamász támadása után bejelentette, felülvizsgálják az összesen 691 millió eurós palesztin fejlesztési portfóliót. Euronews

Kanada és Franciaország szerint nem valószínű, hogy Izrael áll a múlt heti gázai kórházi halálos robbanás mögött. The New York Times

A rendőrség adatai szerint mintegy 15 ezren jelentek meg a párizsi Place de la Republique téren tartott, a Hamasz támadása óta elsőként engedélyezett palesztinbarát tüntetésen, hogy kifejezzék szolidaritásukat a palesztinokkal és tűzszünetet követeljenek. A belga rendőrség közlése szerint egy hasonló brüsszeli tüntetésen mintegy 12 ezren vettek részt. Reuters

Terrorizmus

Hétfőn Belgiumban egy fegyveres megölt két svéd állampolgárt és megsebesített egy harmadikat a belga miniszterelnök által ,,brutálisnak" nevezett terrortámadásban, amely a legmagasabbra emelte a terrorfenyegetettségi szintet Brüsszelben. Franciaország, válaszul a merényletre, megerősítette a francia-belga határon folytatott biztonsági intézkedéseket. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök felszólította az Európai Uniót, hogy erősítse meg a határellenőrzést és a belső biztonságot. ,,Minden jel arra utal, hogy ez egy terrortámadás, amely Svédország és a svéd állampolgárok ellen irányul, kizárólag azért, mert svédek" - mondta. Svédország augusztusban a második legmagasabb szintre emelte a terrorkészültséget, miután a Korán-égetések és más svédországi cselekmények felháborították a muszlimokat. A svéd kormány figyelmeztetett, hogy az ország a dzsihadisták kiemelt célpontjává vált. Belgium és Svédország vezetői, valamint az Európai Unió szerdán a határvédelem szigorítását és a hazatoloncolások fokozását ígérte. Reuters, Reuters, Reuters

Spanyolország

Valencia idén április 10. és május 7. között négy egymást követő hétfőre ütemezte a helyi ünnepnapokat, ezzel kísérleti jelleggel 360 ezer munkavállalót vonva be a négynapos munkahét gyakorlatába. A program javította a dolgozók egészségi állapotát, és csökkentette az üzemanyag-kibocsátást is. Sok résztvevő arra használta a hosszú hétvégéket, hogy egészségesebb szokásokat alakítson ki, például sportoljon, pihenjen és házias ételeket egyen. Az adatok szerint csökkent a stressz szintje, és jobbak voltak a fáradtsággal, a boldogsággal, a hangulattal és a személyes elégedettséggel kapcsolatos érzések is. Reuters

Spanyolországot hosszú ideje tartó aszály sújtja, amelyet rekordmagas hőmérséklet, hőhullámok és közel három éve tartó csapadékcsökkenés okozott. Az egész országban kimerültek a víztározók, mindennapos a küzdelem az iható vízért. A legsúlyosabban érintett területeken a kapacitásuk kevesebb mint 20 százalékán állnak. Legsúlyosabban a Córdoba városától északra fekvő 23 falut érintette Európában a vízhiány. Áprilisban száradt ki teljesen a területet ellátó víztározó, a régióban azóta friss vízre van szükség. The New York Times

Az elmúlt két hétben legalább 8560 menekült érkezett a Kanári-szigetekre, ami az idei összes Spanyolországba érkező migráns több mint egyharmadát jelenti - derült ki a belügyminisztérium hétfőn közzétett adataiból. Idén január 1. és október 15. között a szigetekre 23 537 bevándorló érkezett, ami 80%-os növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest. Aggodalomra ad okot az is, hogy szombaton egyetlen nap alatt több mint 1000 migráns érkezett a szigetekre, többek között egy 320 embert szállító hajón, amely a Vöröskereszt szerint a valaha látott legzsúfoltabb csónak volt. Az enyhébb időjárás, a nyugodtabb tenger, és a Frontex szerint a szenegáli politikai instabilitása is okozhatja a nagyobb migrációs áramlatokat. Spanyolország aggodalmát fejezte ki az illegális migráció idei növekedése miatt, mondván, hogy nem tud megbirkózni az EU segítsége nélkül. A spanyol vezetés egy 50 millió eurós segélycsomagot készít elő, hogy segítsen a szigeteknek megbirkózni a migrációs áradattal. A segélyből több mint 4000, a helyi hatóságok gondozásában lévő, kísérő nélküli gyermeket és tinédzsert is támogatni fognak. Reuters, Reuters, Reuters

Schengeni csatlakozás és Ausztria

A Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával kapcsolatos, régóta húzódó patthelyzetről december elején újból szavazhatnak a tagállamok. Ahhoz, hogy új tagokat fogadjanak be a schengeni térségbe, a 27 tagállam belügyminisztereit tömörítő Bel- és Igazságügyi Tanács egyhangú jóváhagyására van szükség. A kérdés mindkét országban rendkívül érzékeny, mivel kizárásuk egy diszkriminatív, kétszintű integrációs projekt benyomását kelti. Ennek ellenére az egyhangú szavazási szabályoknak köszönhetően Ausztriának sikerült egyedül blokkolnia a folyamatot. Euronews

Megkezdődött a volt osztrák kancellár, Sebastian Kurz pere egy bécsi bíróságon. Kurzot – és két társát – hamis tanúzással vádolja a gazdasági és korrupciós államügyészség, amely azt állítja, hogy Kurzék nem mondtak igazat sem az államügyészség, sem az osztrák parlament korrupciós ügyeket vizsgáló bizottságának meghallgatásán. A vádak elsősorban az Öbag állami holding felügyelőbizottságának kinevezését és az egyetlen igazgatósági tag, Thomas Schmid kinevezését érintik. Amennyiben a vád bebizonyosodik, Kurz akár három év börtönbüntetést is kaphat. Több mint 30 év után ez az első alkalom, hogy egy volt kormányfőt vonnak felelősségre bíróság előtt Ausztriában. Euronews

Technológia

Megugrott a mesterséges intelligenciával működő chatbotok, a deepfake és hasonló technológiák elterjedése, melyek veszélyeztetik az Európai Unió 2024-es választásait - közölte csütörtökön az ENISA, a blokk kiberbiztonsági ügynöksége az európai kiberbiztonsági fenyegetéseket feltérképező éves Threat Landscape jelentésében. A kormányoknak és a magánszektornak - és különösen a médiának - a jövő évi európai parlamenti választások előtt fokozott készültségben kell lenniük, hogy felismerjék, leleplezzék és leküzdjék az AI által generált online dezinformációt. Politico Europe

Paddy Cosgrave, a Webb Summit, azaz Európa legnagyobb éves technológiai konferenciájának alapítója és vezérigazgatója szombaton lemondott, hogy elsimítsa az Izrael-Hamász háborúval kapcsolatos megjegyzései körüli vitát. Távozására azt követően került sor, hogy több nagyvállalat visszalépett az idei rendezvénytől, amelyet november 13-16. között rendeznek Lisszabonban. Cosgrave jelentős ellenérzésekkel szembesült, amiért bírálta a Hamász militáns csoport október 7-i, 1400 ember életét követelő támadására adott izraeli katonai válaszlépés nyugati támogatását. Politico Europe

Észak-Korea

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter találkozott Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel. Lavrov megköszönte Észak-Koreának, hogy támogatta Oroszország ukrajnai katonai akcióit, és Moszkva ,,teljes támogatását és szolidaritását" ígérte Kimnek. Lavrov szerint az Egyesült Államok és szövetségesei, Japán és Dél-Korea fokozott katonai tevékenysége aggodalomra ad okot, és azt mondta, hogy Észak-Korea, Kína és Oroszország olyan politikát folytat, amely a regionális feszültségek enyhítésére törekszik. Reuters

Észtország

Észtország kapcsolatba lépett a kínai hatóságokkal a két balti-tengeri távközlési kábel megszakításával kapcsolatos vizsgálat részeként - közölte az észt külügyminisztérium. Észtország ,,minden, a nyomozáshoz szükséges együttműködést" ösztönözni kíván, és Oroszországgal nem vették fel a kapcsolatot ezügyben. Reuters

Németország

A német kormány további 200 millió eurós újjáépítési támogatást ígért Ukrajnának. Ezt Jochen Flasbarth (SPD) fejlesztési államtitkár erősítette meg. A támogatásról a fővárosban, Kijevben és az ország déli részén fekvő Mykolaiv kikötővárosban tett látogatása során állapodtak meg - közölte. A pénzt még ebben az évben, különböző programokon keresztül az oktatásba, az egészségügybe és az ivóvízellátásba, valamint a városok újjáépítésébe fektetik be. Der Spiegel

Szerkesztette: Szatmári Zita, Kocsis Adél, Bata Andrea, Virágh Anna

HEAD PTE