Európai Uniós Sajtószemle, 2023. 10. 09 - 16.
Klímapolitika
Hétfőn Maros Šefčovič ügyvezető alelnök, valamint Sinkevičius és Hoekstra biztosok képviselik az Európai Bizottságot a Környezetvédelmi Tanács luxemburgi ülésén. Az uniós miniszterek tovább folytatják az idén november 30. és 2023. december 12. között Dubajban megrendezésre kerülő COP28 ENSZ éghajlat-változási konferencia előkészítését. A környezetvédelmi miniszterek megvitatják az új nehézgépjárművekre vonatkozó szigorúbb CO2-kibocsátási bizottsági javaslatot. A napirenden szerepel a települési szennyvízkezeléssel kapcsolatos bizottsági javaslat is. A Bizottság emellett előterjeszti a hulladékokról szóló keretirányelv felülvizsgálatára vonatkozó új javaslatát az élelmiszer- és textilhulladékok tekintetében, bemutatja a használt és hulladék mobiltelefonok és egyéb elektronikai ezközök visszavételi arányának javítására vonatkozó ajánlást, valamint tájékoztat a második alkalommal megrendezésre kerülő Our Baltic konferenciáról és a mikroműanyagokkal kapcsolatos kezdeményezésekről. Európa Tanács
Október 11 és 12 között került megrendezésre Milánóban az Európai Bizottság által társszervezett Európai Üzleti és Természetvédelmi Csúcstalálkozó. Több mint 350 vállalat, pénzintézet, kormány, valamint a tudományos élet és a civil társadalom képviselői gyűltek össze, hogy megvitassák, hogyan segíthet az üzleti élet a biodiverzitási keretrendszerben vállalt kötelezettségek teljesítésében. Az eseményen elindították az Európai Üzleti és Természetvédelmi Csúcstalálkozó Chartáját a természetbarát gazdaságért. A Charta aláírásával a vállalkozások elismerik a biológiai sokféleség csökkenésének kezelésének szükségességét, és készségüket mutatják a cselekvésre. A Charta 10 alapelvet határoz meg, amelyek a kollektív és átalakító üzleti tevékenységeket irányítják, hogy 2030-ig megállítsák és visszafordítsák a természet pusztulását. Európai Bizottság
Nyugat-balkáni növekedési terv
Október 15-én vasárnap és 16-án hétfőn Ursula von der Leyen elnök asszony az albániai Tiranában tartózkodik, ahol részt vesz a berlini folyamat csúcstalálkozóján, amelyet első alkalommal rendeznek meg a nyugat-balkáni régióban. A csúcstalálkozón a nyugat-balkáni országok állam- és kormányfői vesznek részt. A partnerek egy sor közös nyilatkozatot hagynak jóvá az olyan területeken való együttműködésről, mint az éghajlat és a környezetszennyezés, a digitális átállás, a kereskedelem és a közlekedés megkönnyítése, az egységes eurófizetési térséghez való csatlakozásra irányuló törekvés, valamint a konvergencia-megfigyelőközpont létrehozásának szándéka. Berlin Process, Európai Bizottság
Kína
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Kínai-Magyar "Övezet és Út" együttműködés keretein belül bilaterális tárgyalásokat folytatott kínai kollégájával Vang Jivel, hétfőn Pekingben. ,,A kínai Egy övezet, egy út kezdeményezés mindig is külpolitikánk fókuszában lesz, ugyanis egybeesik a magyar stratégiával, ami a konnektivitásban és az erős kelet-nyugati együttműködésben hisz." – írta Szijjártó Péter hivatalos facebook oldalán. Továbbá megerősítette, hogy a kínai béke terv sikere Magyarország nemzeti érdekével egybeesik. Illetve arra is kitért, ha nem sikerül az Izraelben kialakult helyzetben elkerülni az eszkalációt, akkor az könnyen vezethet az emberiség történetének egyik legszörnyűbb humanitárius katasztrófájához. Gazdasági szempontból megjegyezte, hogy ,,Ma már egyáltalán nem nagy túlzás azt mondani, hogy ha egy kínai beruházás Európába jön, akkor az nagyon nagy valószínűséggel Magyarországra jön." Világgazdaság, Facebook
Megkéseltek egy 50 éves izraeli férfit, aki a pekingi izraeli nagykövetségen dolgozik, pénteken egy szupermarket előtt - közölte a kínai rendőrség és az izraeli kormány. Az áldozatot egy izraeli diplomata családtagjaként azonosították. A támadás indítékát nem közölték, és nem volt világos, hogy a támadásnak köze van-e az Izrael és a Hamász militáns csoport közötti háborúhoz. ,,Az alkalmazottat kórházba szállították, állapota stabil" - áll az izraeli kormány közleményében. A pekingi rendőrség közölte, hogy letartóztatták a gyanúsítottat, egy 53 éves külföldi férfit. AP News
Balticconector
Kedden finn hatóságok megerősítették a balti-tengeri Balticconnector gázvezeték és egy adatkábel sérülését, miután a két vezeték egyik üzemeltetője egy vihar során nyomáscsökkenést és lehetséges szivárgást észlelt. Norvégia és Litvánia szigorította a szárazföldi energetikai létesítmények védelmét, Finnország pedig azt ajánlotta az energiaipari szereplőknek, hogy figyeljenek jobban a biztonságra. Kedden Helsinki közölte, hogy a keletkezett károkat ,,külső tevékenység" okozta. Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok támogatni fogja Finnországot és Észtországot a vizsgálatban. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint amennyiben bebizonyosodik, hogy az incidens szándékos támadás volt, a NATO-szövetségesek ,,egységes és határozott választ" fognak adni. Szerdán a norvég rendőrség közölte, hogy megerősítette a járőrözést a nyugati partvidéken található szárazföldi létesítmények körül, amelyek közé tartozik egy olajterminál és két gázfeldolgozó üzem is. Reuters, Reuters, Reuters, Reuters
Gazdaság
Szombaton ért véget a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank egyhetes éves ülése. Az IMF új előrejelzése szerint a világgazdasági növekedés a tavalyi 3,5%-ról idén 3%-ra, jövőre pedig 2,9%-ra lassul, és a globális infláció az idei 6,9%-ról jövőre a még mindig magasnak számító 5,8%-ra csökken. Becslések szerint a bankok mintegy 5%-át fenyegeti stressz, ha a kamatlábak hosszabb ideig magasabbak maradnak, és a bankok további 30%-a lenne sérülékeny, ha a világgazdaság hosszabb ideig alacsony növekedési és magas inflációs időszakba kerülne. Az ukrajnai háború, az erősödő protekcionizmus, valamint az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségek mind nehezítik a konszenzuskeresést, így végül nem volt elég egyetértés a találkozó végén szokásosan kiadott záróközlemény meghozatalában sem. Reuters
Míg augusztusban 16,4 szeptemberben 12,2% volt az infláció Magyarországon. Kis mértékben még olcsóbbak is lettek az élelmiszerek, az energiahordozó árváltozása azonban kikerült a mutatószámból, mert több mint egy éve alakították át a rezsidíjakat. Megfelelt az elemzői várakozásoknak a KSH által közölt inflációs adat, amely szerint szeptember hónapban az éves infláció 12,2 százalék volt. Az élelmiszerek ára havi bontásban 0,2%-kal csökkent, ez az adat némileg jobb a vártnál. A magyarországi infláció a közelmúltban a legmagasabb volt az Európai Unióban. A magyar kormány az év végére egyszámjegyű inflációt ígért, ami a bázishatás miatt könnyen megvalósul, hiszen a 2022. év gyorsan növekvő áraihoz képest határozzák meg a drágulás éves mértékét. KSH, Euronews
Franciaország
Emmanuel Macron elnök egy televíziós beszédében elítélte a Hamász támadásait, amelyek mintegy 1200 halálos áldozatot követeltek, mondván, hogy ,,a méretük, a barbárságuk és az embertelenségük" példa nélküli Izrael történetében. Macron kitért azokra a félelmekre is, hogy a konfliktus az Európában a legnagyobb számú muszlim és zsidó lakossággal rendelkező Franciaországba is átterjed. Azt mondta, az ország "első számú kötelessége", hogy megvédje a francia zsidókat a támadásoktól és a diszkriminációtól. Gérald Darmanin belügyminiszter szerint szombat óta több mint 100 antiszemita cselekményt regisztráltak Franciaországban, és a rendőrséget a zsidó iskolák és imahelyek védelmére vezényelték ki.
Az észak-franciaországi Arras város egyik iskolájában egy muszlim férfi halálosan megkéselt egy tanárt. A nemzetgyűlés zsidó származású elnöke, Yaël Braun-Pivet rendőri védelmet kapott. Macron arra szólította fel a franciákat, hogy maradjanak egységesek, és tartózkodjanak attól, hogy belföldre hozzák az Izrael és a Hamász közötti konfliktust. Szombaton bombariadó miatt ki kellett üríteni a Louvre múzeumot, és a hétvége folyamán közel 7000 katonát vetettek be a fokozott biztonsági őrjáratok során. Az országban jelenleg is a legmagasabb készültségi fokozat van érvényben. Reuters, Reuters, Reuters, Politico Europe
Emmanuel Macron kedden bírálta Irán nyilvános nyilatkozatait a Hamász Izrael elleni támadásával kapcsolatban, utalva arra, hogy Teherán ,,segély" és ,,együttműködés" formájában támogatta a terroristákat. Azt mondta azonban, hogy ,,nem tud nyilatkozni Iránnak az atrocitásokban való közvetlen részvételéről", és hogy a hírszerzés még mindig folyik a szövetségesekkel. Politico Europe
Szlovákia
Robert Fico szlovák miniszterelnök megállapodott a balközép és nacionalista pártokkal egy új kormány megalakításáról. A Fico-féle SMER-SSD, a balközép HLAS és a nacionalista SNS szerdán memorandumot írt alá a koalíció és a parlamenti vezetés megalakításáról, amelyben ígéretet tettek arra, hogy megtartják az ország alapvető külpolitikai álláspontját a NATO és az EU tagjaként. Reuters
Orosz-ukrán konfliktus
A spanyolországi Granadában, az európai vezetők találkozóján Josep Borrell, a blokk vezető diplomatája kijelentette, hogy Európa nem lesz képes egyedül viselni az Ukrajnának nyújtott külföldi támogatás teljes terhét. "Európa nem tudja betölteni az Egyesült Államok hiányát" - mondta újságíróknak néhány nappal azután, hogy a kongresszusi republikánusok elutasították egy Kijevnek szánt átmeneti finanszírozási intézkedés jóváhagyását. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hasonló hangot ütött meg, hangsúlyozva, hogy az EU azt tervezi, hogy a következő hónapokban 50 milliárd eurós támogatást hagy jóvá Ukrajnának, de Washington segítsége továbbra is kulcsfontosságú. Politico Europe
Az Egyesült Királyság és Franciaország nagy teljesítményű cirkálórakétákat szállított Ukrajnának, de Berlin vonakodik ugyanezt megtenni. Ha Ukrajna megkapja a Taurus rakétát, akkor képes lenne hatékonyan támadni az orosz területet és a megszállt Krímet összekötő kulcsfontosságú kercsi hidat. Kijev már többször megkísérelte ledönteni a stratégiai fontosságú átkelőhelyet. Nemrégiben Olaf Scholz ,,a háború eszkalálódásának" nevezte azt a forgatókönyvet, hogy Ukrajna a német rakétát a híd kiiktatására használja. Hozzátette, hogy kancellárként az a felelőssége, hogy ,,Németország ne váljon a konfliktus részévé". Politico Europe
Putyin hivatalosan még nem jelentette be indulási szándékát a 2024-es márciusi választásokon. Az elnök szeptemberben azt közölte, hogy majd csak a választások kiírása után tesz bejelentést. A választás az orosz alkotmány 2020-as módosítása után az első lesz, ami lehetőséget ad a hivatalban lévő elnök harmadik indulására és újraválasztására. A módosítás azt is tartalmazta, hogy az alkotmányreform előtt ledolgozott elnöki időszakokat nem vették figyelembe, így Vlagyimir Putyin még további két elnöki ciklusra jogosult. Az ország választójogi törvényének megfelelően az első fordulót 2024. március 17-én, vasárnap tartják. A választás győztesét május 7-én, azaz a Győzelem Napja ünnepségsorozat keretében iktatják be. Euronews
Izraeli konfliktus
Több ország, köztük Svédország és Dánia is közölte, hogy leállítja, vagy fontolgatja, hogy leállítja a palesztin területeknek nyújtott segélyeket a Hamász Izrael ellen elkövetett támadását követően. Norvégia azonban ezzel ellentétes álláspontot képvisel: a nemzetközi közösségnek továbbra is pénzügyi támogatást kell nyújtania a palesztin népnek és intézményeknek Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter szerint. Reuters
Magyarország nem
engedi meg a ,,terrorszervezeteket" támogató gyűléseket - mondta Orbán Viktor
miniszterelnök pénteken, hozzátéve, hogy minden magyar állampolgárnak
biztonságban kell éreznie magát, függetlenül a hitétől vagy származásától. A
Hamászt Izrael, az Egyesült Államok, az Európai Unió, Kanada, Egyiptom és Japán
is terrorszervezetként tartja nyilván. ,,Megdöbbentő, hogy Európa-szerte
szimpátiatüntetések támogatják a terroristákat" - mondta Orbán Viktor, utalva a
Hamász Izrael elleni támadásának európai visszhangjára. Reuters
Október 9-én, hétfőn tartották az első Nemzetközi Izrael-párti csúcstalálkozót Budapesten. Az eseményt az Alapjogokért Központ szervezte az Izrael iránti szimpátia jegyében. A konferencián felszólalt többek között Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, Yacov Hadas-Handelsman, Izrael magyarországi nagykövete és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter. ,,Magyarország Izraelt a közel-keleti stabilitás egyik legfontosabb szereplőjének tekinti, akinek a térségben kifejtett tevékenysége hozzájárul Európa és hazánk biztonságához" - fogalmazott a honvédelmi miniszter. Hungary Today
Gyászszertartással egybekötött megemlékezést tartottak szerda este a Dohány utcai zsinagógánál a Hamász támadásainak áldozataiért és sebesültjeiért. Az eseményt a Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) és a Budapesti Zsidó Hitközség szervezte, a misén megjelent Novák Katalin köztársasági elnök, Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, Erdő Péter érsek és több ország nagykövete is. The Budapest Times, Telex
Hétfőn Várhelyi Olivér, az EU bővítési biztosa bejelentette, hogy a Bizottság felülvizsgálja a Palesztin Hatóságnak nyújtott 691 millió eurós támogatást, és azonnal felfüggeszti a kifizetéseket. Órákkal később, miután ez a lépés az egész blokkban aggodalmat keltett, Josep Borrell, az EU vezető diplomatája kijelentette, hogy a Bizottság nem fogja felfüggeszteni az esedékes kifizetéseket, mivel az ,,egész palesztin nép megbüntetése" csak tovább "bátorította" volna a terroristákat. Politico Europe
Folyamatosan menekítik állampolgáraikat az Európai országok Izraelből. 268 felett jár az országból evakuált lengyel állampolgárok száma, akiket három katonai gép szállított haza. Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala egy Tweetben arra kérte a szemben álló felekkel szövetséges államokat, hogy vessék be befolyásukat az erőszak megfékezéséért, hiszen a támadások civilek életét követelik mindkét oldalon. Közben villámlátogatást tett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Brüsszelben, ahol a sajtótájékoztatón aggodalmának adott hangot amiatt, hogy verseny alakulhat ki Izrael és Ukrajna között a nyugati katonai támogatásért, ez pedig Oroszországnak kedvezhet. Euronews, Euronews, Euronews
Migráció
Tunézia visszaadta az uniós pénzt a Brüsszel és Tunisz között a vitatott migránsügyi megállapodás miatt kiéleződött feszültségek közepette. Ez súlyos csapást jelent az Európai Bizottság és Tunézia által júliusban aláírt, vitatott migránsügyi megállapodásra, amely készpénzt ajánlott fel a Földközi-tengeren át Európába tartó migránsáradat megfékezéséért cserébe. Az észak-afrikai ország azzal vádolta az EU végrehajtó testületét, hogy olyan finanszírozást ígért, amely a migrációs paktumot megelőző, folyamatban lévő programokból származik. A tunéziai kormány szerint az EU által átadott 60 millió eurót már előirányozták az országnak a COVID utáni helyreállítási tervében, amely egy Brüsszel és Tunisz között már korábban létrejött megállapodás része volt. A pénzeket azonban korábban soha nem fizették ki. Politico Europe
Nem jelent meg a Nemzetközi Bíróságon Szíria képviselője azon a nyilvános meghallgatáson, melyet amiatt tartottak, hogy Hollandia és Kanada az ENSZ – 2004-ben aláírt – kínzásról szóló egyezményének megszegésével vádolja az ázsiai országot. A két ország, illetve a Hollandiát képviselő ügyvéd, Rene Lefeber olyan előzetes intézkedéseket kér, mint a kínzás alkalmazásának azonnali megszüntetése és a fogvatartottak elhelyezésére szolgáló létesítmények megmutatása a nyilvánosságnak. A bíróság épülete előtt több tucat szíriai menekült tiltakozott. Ez az első alkalom, hogy Szíriát felelősségre vonhatják egy nemzetközi bíróságon. Az esemény azonban nagyon kevés médiafigyelmet kapott: az izraeli válság került a címlapokra. Euronews
Lengyelország
A vasárnapi lengyel választás eredményének komoly hatása lesz a régió politikájára és az Európai Unióra, sőt, akár az orosz-ukrán háború alakulására is. Eközben viszont a szavazók 45 százaléka bizonytalannak számít. Az országban indult egy pártoktól független kampány azzal a céllal, hogy minél több nő éljen a szavazati jogával. A hivatalos eredmény kedden várható. A voksolással egy időben népszavazást is rendeznek az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a fehérorosz határon emelt acélkerítésről. A népszavazás akkor lesz érvényes, ha a szavazásra jogosultak több mint a fele vesz részt rajta. A legnagyobb kelet-európai tagállam politikája a migrációs ügyeket és a V4-ek jövőjét is befolyásolhatja. Euronews, Euronews
Úgy tűnik, hogy a lengyel ellenzéki pártok biztos győzelmet arattak az országgyűlési választásokon - és ha az eredmény helytálló, az radikális változást jelent mind Lengyelországban, mind az EU-ban, ahol a jelenlegi Jog és Igazságosság (PiS) párti kormány nyolc éve harcol Brüsszellel a vádak miatt, hogy visszalép a blokk demokratikus szabályaitól. A közvetlenül a vasárnap este 9 órakor véget ért szavazás után közzétett exit poll szerint a PiS 36,8 százalékos támogatottságot szerzett, őt követte a centrista Polgári Koalíció 31,6 százalékkal, a jobbközép Harmadik Út 13 százalékkal, a Baloldal 8,6 százalékkal és a szélsőjobboldali Szövetség 6,2 százalékkal. Politico Europe
Technológia
Az Európai Bizottság a magatartási kódex aláíróival, a nemzeti hatóságokkal és a civil társadalmi szervezetekkel együtt megvitatta a továbbfejlesztett kódex, a "magatartási kódex+" (Code of Conduct+) jellemzőit. A továbbfejlesztett kódex célja, hogy olyan eszközzé váljon, amely nem csupán reagál és a tartalom eltávolítására összpontosít, hanem az online platformokat is arra ösztönzi, hogy fokozzák a megelőzést és a fenyegetések előrejelzését. A platformoknak jelzett illegális gyűlöletbeszédet gyorsan eltávolítják, a legtöbb bejelentést a részt vevő vállalatok 24 órán belül felülvizsgálják. Európai Bizottság